Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Együttműködés

 

A Szövetkezeti Kutató Intézet az Alapító Oklevelében lefektetett célok követése és megvalósítása érdekében, különösen a kutatásban, a kutatásszervezésében, a szövetkezeti oktatásban, a tudományos minősítésre készülők támogatásában, a szövetkezeti eszme és ismeretek széleskörű terjesztésében, valamint a szövetkezeti gyakorlat, az érdekképviselet és az érdekérvényesítés tudományos eszközökkel történő előmozdításában közvetlenül, vagy közvetetten együttműködést folytat az országos ágazati szövetkezeti szövetségekkel, az állami és társadalmi szervekkel és szervezetekkel, társ kutatási intézményekkel, valamint a szövetkezeti ismereteket oktató közép és felsőfokú oktatási intézményekkel.

Az együttműködés formái és módszerei igen változatosak. A szövetkezés elvi és gyakorlati kérdései, ezek terjesztése, a párbeszéd kezdeményezése és folyamatos támogatása, az állam szövetkezetekhez való viszonyának elemzése és fejlesztésének kezdeményezések útján való ösztönzése áll a középpontban. E törekvéseket rendszerbe foglalt egyik formáját fejezi ki:

az Országos Szövetkezeti Tanács, a Szövetkezeti
Kutatási Alapítvány és a Szövetkezeti Kutató
Intézet közötti megállapodás

A tartalékai mozgósítása, az újabb szükségletekkel való szembesülés, a kohézió erősítése érdekében az Országos Szövetkezeti Tanács, a Szövetkezeti Kutatási Alapítvány és a Szövetkezeti Kutató Intézet eddigi együttműködését szorosabbra fűzi.. Éves terveinkben, illetve közösen megalkotott projektekben, egyéb átfogó dokumentumokban (az alábbi munkaformák keretei között, illetve módszerek alkalmazásával) konkretizáljuk közös teendőinket:

• a szövetkezetpolitika; a kodifikációban való részvétel; a jogszolgáltatás; közvetett gazdaságszervezés; tájékoztatás; az ezeket megalapozó kutatás; kutatás-koordinálás; helyzetelemzés; prognosztizálás; tanácsadás; szakértői közreműködés; oktatás; könyv-, folyóirat kiadás; valamint könyvtári-, dokumentációs szolgáltatás keretében valósítjuk meg az egyes szövetkezeti ágazatok, illetőleg a mozgalom egészének támogatására irányuló együttműködésünket.

• tevékenységünkben, mint önálló entitások, kiegészítjük és toleráljuk egymást: egyesítjük a társadalmi, illetve a közhasznú szervezeti jellegünkből, valamint az érdekképviseleti fórum és a "tudományos műhely" lehetőségeiből, eszközrendszeréből adódó másságunk előnyeit, kiiktatjuk a közös munkát hátráltató akadályokat, a stratégia és a taktika összehangolásában, a teendők súlyozásában (elvi, vagy gyakorlati alapon) nézeteinket, magát a cselekvést egyeztetjük.

Önszervezésünk megjavítására fokozott figyelmet fordítunk. Arra törekszünk hogy (összefogásunk eredményeként) ismereteink gyarapodjanak, készségeink fejlődjenek, reagálásunk gyorsuljon, szorosabb koordinációnk teljesítmény-növekedést eredményezzen a szövetkezés, a szövetkezetek támogatásában. Ez vállalt programunk szubjektív feltétele.

A hagyományos, illetve a megváltozott körülményekből adódó feladatokban kezdeményezünk:

1. Testületi üléseinkre (a kölcsönösség elvén alapuló) állandó meghívottat, tanácskozási joggal jelölünk, aki a küldő szervnek beszámol, indokolt esetben visszajelzéssel él. Ezt széles körre kiterjedő aktivitásnak fogjuk fel. Tevékenységünk részét képezi az identitás erősítését segítő tájékoztatatás, az oktatás, a helyes érdekérvényesítés, a jó és a rossz példák kommunikálása. Ebben az egyes szövetkező, maga a tagság, közvetetten a társadalom és az állam az igazi letéteményes, a velük való párbeszéd ígéretes feladatunk Végzésére részterveket készítünk, akciókat szervezünk, biztosítjuk a tudományos háttérkutatást, időnként értékeljük a helyzetet, s az illetékes testületeket tájékoztatjuk

2. Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közös tanácskozást tartunk (ajánlás, döntés előkészítés). Szakértői és tanácsadói, illetve koordinációs szerepkörünkben rendszeresen deklaráljuk a szövetkezeti értékek és elvek helyes érvényesítésének kiemelt fontosságát. A érdekérvényesítés-, a társadalmi elfogadottság javítása; az új arculat és hitelesség ápolása; a szociális, a civil jelleg erősítése ugyanis egyik feltétele annak, hogy a szövetkezetek hatékonyabban illeszkedjenek szűkebb és a tágabb környezetükbe. E téren (a kiélezett verseny és a működési forma meggyengülése következtében) a szövetkezés minden szegmensében adódnak feladatok, ezek összehangolására vállalkozunk

3. Folyamatosan informáljuk egymást mindabban, ami segíti a "képben maradást", a reagálást. Támogatjuk, hogy a szövetkezeti értékek mind szélesebb körben épüljenek be a társadalom szimbólum rendszerébe. Azon munkálkodunk, hogy az összefogás, az esélyjavítás, a szolidaritás emblematikus jelképpé váljon, s a szövetkezetek a demokrácia valódi iskoláiként működjenek Olyan cselekvési program kidolgozását szorgalmazzuk, amely szövetkezetbarát környezetet vizionál, esélyt és lehetőséget kínál. A célt csak hosszabb távon tartjuk elérhetőnek, ugyanakkor napi teendőink között is végezzük a vele kapcsolatos feladatokat.

4. Előzetesen és közösen meghatározott, a szövetkezeti mozgalmat érintő témákban együttes konzultációkat, építő jellegű vitákat szervezünk. A jogalkotásban való közreműködéssel, jogszolgáltatási, érdekképviseleti, illetve tudományos eszközökkel támogatjuk a tulajdonosi fórumok aktivitását annak érdekében, hogy a szövetkezetet érintő lényeges kérdések eldöntésében növekedjen a tagság részvétele, javuljon a közös vagyon megtartásának garanciája. Ösztönözzük azt, hogy a választott testületek hatáskörének kiüresítésére irányuló törekvéseket belső szabályozás (alapszabály) keretei között hatékonyabban korlátozza a tagság, növekedjen az átalakulásban a tulajdonosi demokrácia (a kontroll), kiszámíthatóbbá váljon a szövetkezeti forma. Vállalásunk komplex program, megvalósítására szövetkezünk.

5. A "szerzés és a megtartás" viszonya (az anyagi világban) eltorzult. Az individuális és a közösségi érdekegyeztetésnek, az összehangolt fellépésnek elvi alapon való előmozdítását fundamentális feladatunknak tartjuk. Felméréseket, elemzéseket készítünk, tapasztalatokat gyűjtünk Az érdeklődésre számot tartó információkat, szakértői anyagokat az érintettek rendelkezésére bocsátjuk. Az új ismeretek, a modern társadalmi és gazdaságtudomány, általában a tudás befogadásának, a humántőke bővítésének és fejlesztésének előmozdítását együttműködésünkben megkülönböztetett figyelembe részesítjük.

6. A szövetkezetekkel közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban álló állami szervek összefüggő kérdésekben kicseréljük tapasztalatainkat. Az állam és a szövetkezetek viszonyának mindkét oldal számára előnyös fejlesztésére koncepciót dolgozunk ki. Alapállásunk, hogy: 1. a kívánatos szövetkezetpolitika mindenek előtt kedvező jogi környezet feltételez; 2. a szövetkezeteket, s tagságukat stratégiai partnerének tekintse a Kormány. Támogassa hagyományos szerepük legalább egy részének visszaállását, segítse a tulajdonosi demokrácia széleskörű kibontakozását és tartóssá válását.

Kezdeményezzük a szövetkezeteket hátrányosan érintő törvények és rendeletek felülvizsgálatát. Különösen időszerű az adózás rendjének, a Közösségi Alap létesítésének és felhasználásának mai szabályozása, illetve a szociális szövetkezeteket kedvezőtlenül érintő törvényi és kormányzati rendelkezések módosítása. Velük kapcsolatban kialakítjuk korrekciós elképzeléseinket, fejlesztési javaslatainkat A kölcsönösségre helyezzük a hangsúlyt.

7. A "Szövetkezés" c. tudományos, tájékoztató folyóiratunk reagáló és orientáló szerepét a mozgalom elméleti és gyakorlati szakembereiből álló Szerkesztő Bizottság létrehozásával erősítjük. A Bizottságba az OSZT egy fő delegálására kap lehetőséget. Közreműködésükkel javaslatot dolgozunk ki arra, hogy a szövetkezetek nagyobb eséllyel pályázhassanak, s tevékenységük szerinti differenciálás és preferálás történjen. Szorgalmazzuk, hogy a szövetkezni szándékozók, s a szövetkezetek számára e keretek között is biztosítson lehetőséget az állam arra, hogy azok önszerveződéssel, érdekteremtéssel mind szélesebb körben közhasznú, illetve a versenyben helytálló működési formákká váljanak. Előmozdítása érdekében elemzéseket, tájékoztatókat készítünk, vitafórumot rendezünk, az érintett társadalmi és állami szervekkel partneri kapcsolatot építünk ki, a velük való párbeszéd ígéretes feladatunk

8. Középtávú Kutatási Tervünkben előirányozzuk, s az ehhez kapcsolódó kiadói tevékenységünkben középpontba állítjuk azt, hogy a kistermelők (a természet kínálta termékek gyűjtögetői, stb.) összefogásával, a tevékenység megszervezésével, a kiadások megelőlegezésével és az értékesítéssel, különösen a munkanélküliség sújtotta térségekben, javítsák az önfoglalkoztatás-, a jövedelemszerzés- és a fogyasztás bővítését a mezőgazdasági-, a gazda-, a "Hangya"-, a fogyasztási- és a takarékszövetkezetek.

Kidolgozzuk az effajta integráció ösztönzésének módozatait. Az együttműködést (az érdekeltek döntése alapján) faluszövetkezet keretében is valószerűsítjük, ilyen hálózat fejlesztési tervének kidolgozásában a magunk részéről bekapcsolódunk. A kutatási terv témáinak pénzügyi finanszírozásához közösen támogatási és pályázati források felkutatását és biztosítását kezdeményezzük.

9. Az érdekelt ágazatok körében kezdeményezzük, s velük közösen munkálkodunk azon, hogy a termelői, a kereskedelmi és a pénzügyi szövetkezeti szerveződések egységes és összehangolt marketing tevékenységük kiépítésével ügykörükben külön is és közösen is hatékonyabban reagáljanak a gyorsan változó piaci igényekre, ezen túl a mikro szervezeteknek, a vállalkozásra készülőknek is információs bázisává váljanak vidéken, ott, ahol (az ismert okok következtében) erre a szolgáltatásra különös szűkség mutatkozik. E vállalkozás koncepciójának és egyéb feltétel-rendszerének kidolgozására (szükség szerint) szakértői csoportot hozunk létre, s a gyakorlati segítség-nyújtásra is készek vagyunk.

10. Az iskolaszövetkezeti hálózat visszaállításában (meghatározott feltételek esetén) megteremtjük a szellemi hátteret és bázist annak érdekében, hogy a helyi szövetkezeti szervek közreműködést vállaljanak az alsó és középfokú oktatási intézményekben. Feladattervet készítünk, időszerű információk rendszeres közlésével, ismeretanyaggal való ellátással is bekapcsolódunk a tanuló ifjúság szövetkezeti nevelésébe, csak úgy, mint az érdekelt főiskolák, egyetemek, szövetkezet-orientált fakultatív képzésébe. E célból az oktatási kormányzattal, s más érintett hatóságokkal és szervezetekkel együttműködést kezdeményezünk.

11. Segítjük azt, hogy az országos szövetkezeti érdekképviseletek (az eddig gyakorolt tevékenységi körükön "túlterjeszkedve") a vázolt, s a szövetkezetek által befogadott feladatok koordinálásában, egyes gazdasági "irányok" menedzselésében szerepet vállaljanak, hagyományos és új aktivitásuk ötvözésével szervesebben illeszkedjenek az ellentmondásos társadalmi-, gazdasági környezetbe, s a markánsan változó érdekviszonyokba. Pozitív állásfoglalásúk esetén koncepciót és adaptálható tervet készítünk, s a gyakorlati feladatokba is bekapcsolódunk.

12. A föderáción kívül működő hitel-, és biztosító-, illetve egészségügyi-, oktatási- és más szövetkezetek helyzetének közelebbi megismerésére, a velük való rendszeresebb kapcsolat kiépítésére fokozott figyelmet fordítunk, áttekintjük az intézményesebb együttműködés lehetőségét. Kiadványaink, s az általuk is hasznosítható informatív anyagok megküldése, (meghatározott témákban) véleményük kikérése az első lépések közé tartozik. Megközelítésük alapjának tekintjük, hogy bázisunk velük szélesebbé válik, a távlati cél a föderáció bővülése lehet.

13. Előirányozzuk a fogyasztási-, szolgáltató-, építő-, feldolgozó-, kereskedelmi-, pénzügyi-, beszerző és értékesítő-, raktár-, illetve művészeti kisszövetkezetek, a különféle kooperációk, továbbá a szövetkezet jellegű szerveződések: a szociális földprogram, szociális üzletek és a munkás részvényprogramok monográfiájának elkészítését. Az állami szabályozás és a szövetkezetpolitika szempontból ezt egyaránt szükségesnek tartjuk, mivel a velük való kapcsolatépítés egyik feltétele az átláthatóság: a szerkezet, a méret és a jelleg ismerete. A szövetkezetek (számszerűen) több, mint felét adó mikro szerveződések struktúrája, jellemzői feltárására vállalkozunk.

E munka elvégzésére (a megfelelő feltételek előteremtése céljából, s egyéb érdek alapján) az érintett állami szervekkel összefogást kezdeményezünk. A kialakult helyzetben, csak úgy, mint a jövő építésében növekvő szerepet vállalhat e sajátos szféra. Ennek bemutatását tervezzük.

14. Kidolgozzuk a szociális szövetkezetek hazai adaptálásának jogi, társadalmi, gazdasági és szervezeti kérdéskörét. Alapállásnak tekintjük azt, hogy a munkanélküliség enyhítését, az esélyteremtés javítását, a társadalmi szolidaritás szélesítését célzó szociális szövetkezetek a szövetkezeti mozgalom részét képezik. Megvizsgáljuk a működésüket hátrányosan érintőérintő jogi szabályozást. Ezek korrigálásán túl olyan intézkedések foganatosítását szorgalmazzuk, amely a forma elterjesztésével, ösztönzésével, kapcsolat-rendszerével összefüggő témákat is szabályozza, munkamegosztásra, közös érdekeltség teremtésére (kommunális munka) ad lehetőséget. Javaslatokat készítünk annak előmozdítására, hogy számukra komplex jogszabályi környezet alakuljon ki, általa a nonprofit szervezetek világába gyakorlatiasan és hatékonyan épülhessenek be.

15. A föderáció tagszervezeteiben működő és a szövetségi rendszeren kívüli szövetkezők egyesített fórumának intézményesítését kezdeményezzük Arra törekszünk, hogy egyfajta közös cselekvési irány kibontakoztatására, az önrendelkezésen alapuló tömörülésére esélyt nyújtson a párbeszéd. Élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy a megtépázott szövetkezés, a megmaradt erő és akarat (alkalomszerűen kibővített formáció keretében) a társadalom, az állam és a Kormány felé új arculatot mutasson a fórum keretei között. Az I. Országos Szövetkezeti Konferencia megszervezésére javaslatot teszünk, kidolgozzuk tématervét és programját, hagyomány-teremtésre vállalkozunk.

16. Munkaterveink, cselekvési programjaink, a kutatás, folyóirat-, könyvkiadás és terjesztés tervének egyeztetése, a velük kapcsolatos munkamegosztás kialakítása, a felmerülő költségekben való részt vállalás, a megállapodás szerinti haladás közvetlenül is elősegíti a felvállalt célok követését

A "Szövetkezés"c. folyóirat Szerkesztő Bizottságának létrehozásával kapcsolatos egyeztetés, a személyi összetételében és működési tervében való egyesség programunkban szervesen illeszkedik. A szövetkezetekkel összefüggő tartalmi, szervezeti kérdésekben történő tapasztalatok kicserélése, s a közös vélekedés kiformálása ugyancsak garanciális feltétele számos célunk teljesítésének. Az egyes szövetkezeti ágazatoknak megküldött, vagy a tőlük kapott, illetve több ágazatról készült írásos anyagok (tájékoztatók, elemzések, állásfoglalások, stb.) cseréje is segíti közös munkánkat. A jelzett teendőket önszervezésünk keretében végezzük, azok mozgósító tartalékaink részét képezik.

Z Á R A D É K

Az együttműködés programját a Szövetkezeti Kutatási Alapítvány Kuratóriuma 2008. május 6.-án, az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége 2008. szeptember 9.-én tartott ülésén jóváhagyta, s az előterjesztőket annak aláírására és közzétételére, az előirányzottak szerinti közös munkálkodásra felhatalmazta.

Budapest, 2008. szeptember 10.


Farkas Tamás sk.
Országos Szövetkezeti
Tanács Elnöke
Bartus Pál sk.
Szövetkezeti Kutatási
Alapítvány Kuratórium
Elnöke
Dr. Fekete József sk.
Szövetkezeti Kutató
Intézet Igazgatója


« Vissza a főoldalra