Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Folyóirat

 

A szövetkezés tudományos "eszközökkel" történő támogatása, a szellemi alapok integrálása az Intézetben szerkesztett és általa kiadott "Szövetkezés" c. tudományos tájékoztató folyóirat közreműködésével valósult meg immár 30 éve. A folyóiratot mind eddig eszközként fogta fel, a jó ügy szolgálatában szerkesztette és adta ki az Intézet. Korábban évente két alkalommal, esetenként összevontan jelent meg. A közlendő témák viszont rendre-módra felgyülemlettek, ezért a lapszámok (együtt, vagy külön-külön) bő terjedelműek lettek. A két szélső példa: a folyóirat 1994/1-2. száma még csak 8 szakcikket tartalmazott, míg 2008-ban (a megjelent összevont lapszámban) már 17 publikáció található a szövetkezés különféle időszerű elméleti és gyakorlati kérdéskörében. Megjelenése (1980) óta máig (2010) 46 lapszám, benne 411 szakcikk, tanulmány, vitaindító. állásfoglalás, tájékoztató, stb. került közlésre.

A folyóirat tevékenysége a szövetkezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a szövetkezeti jogi szabályozás előkészítésével, s a belső működéssel foglalkozó kutatási eredmények közreadásában csúcsosodott ki. A nemzetközi szervek szövetkezéssel kapcsolatos dokumentációinak értelmezésében és a hazai viszonyok közötti adaptálásában is szerepet vállalt. A történések bemutatásában, a szükséges figyelem felhívásban, a hazai és a nemzetközi jelenségek, illetve tendenciák minősítésében, a tanácsadásban nemcsak tényfeltárásra, prognosztizálásra, hanem azoknak célba juttatására is vállalkozott a folyóirat. Ez utóbbi kiemelt feladat volt és maradt, hiszen esetenként beszűkültek az olyan tudományos, kommunikációs lehetőségek, amelyek a szövetkezés (adott) mindenkori jelenének és jövőjének formálódásához kellő háttéranyagot, támpontot nyújtanának.

A lapban megjelent publikációk általában a szövetkezés, a mezőgazdaság, a vidék kérdéskörét érintették. Fontos helyet kaptak: a szövetkezeti tulajdonnal, a szövetkezeti demokráciával, a tagi érdekekkel, az önkormányzással, a belső működéssel; a szövetkezeti sajátosságok érvényesítésével; az állami beavatkozás visszaszorításával, az önrendelkezéssel; a földhasználattal; a vezetéssel; az új szövetkezeti formákkal; a kisegítő tevékenységgel; a nyugat-európai tapasztalatok bemutatásával, az együttműködés szorgalmazásával, a tőkeképzéssel, az integrációval kapcsolatos írások:

A felsorolt problémakörök csak vázlatos utalásnak tekinthetők. A széleskörű palettát az állami intézkedések befolyásolásában, esetenként a konkrét megalapozásában való részvétel egészíti ki. A folyóirat eddigi termésének jó része az adott kornak (fejlődési szakasznak) szólt, változást sürgetett. Az írások (még az igen régiek egy hányada is) a jelennek adnak útmutatást. Közülük a frissek pedig égetően fontos mai kérdéseket is vetettek fel, irányultsági, döntési háttéranyagnak számítanak.

Nem felejthetők el azok a szerzők, akik a folyóirat szellemiségét felépítették és mind a mai napig fenntartják: 30 év alatt közel 200 szerző publikált. A folyóirat eszmei közösségben együtt tartotta a szövetkezés elméletével és gyakorlatával foglalkozó jeles kutatókat, oktatókat, közírókat, gyakorlati szakembereket, akik a kiadvány szellemiségével azonosulva abban rendszeresen publikáltak. E körbe tartoznak az Intézet mindenkori munkatársai, csakúgy, mint az Intézet, illetve a lap köré csoportosult külső kutatók, oktatók. Közöttük találhatók neves tudósok, elismer közéleti személyiségek.

A sor ezzel nem tekinthető teljesnek. A szövetkezeti mozgalom korszerűsödésért "tollal", s a gyakorlati posztokon történő helytállással és példamutatással is szolgáló szakértők, szakemberek is figyelmet érdemelnek. Ők egyben a cselekvés visszajelzői, megbízható kontroljai is a tekintetben, hogy miképpen szolgál az Intézet, mint a folyóirat kiadója.. Végül nem feledhetők a nemzetközi, különösen a nyugat-európai szövetkezés tapasztalatainak közreadói (a külföldi szerzők) sem. Az írásaik esetenként fontos háttérnek számítottak a tekintetben is, miszerint a hazai gyakorlat összevetésre került, s belőle következtetések adódtak, s (amennyiben az lehetséges) a jövőbe tekintés is történhetett.

A pozitív hatások esetenként felmérhetőek voltak. Hiányérzet azonban mindig akadt. E téren most sincs változás. A magyarázat: a folyóirat "kis műhely" ahhoz, hogy törekvései kellő hatással bírjanak. A magyar szövetkezeti mozgalomban alakulhat ki annak általános feltételei, hogy széleskörű kisugárzása társadalmi, politikai, állami akaratot motiváljon, s az érdekeltekben kedvező magatartást váltson ki. E cél megvalósulását szem előtt tartva (mint belső műhely) a folyóirat, s annak kiadója; az Intézet, a maga eszközeivel továbbra is szolgálja a hazai szövetkezeti mozgalmat.

A rendszerváltás utáni múlt, különösen annak első periódusa rendkívüli kihívások elé állította a szövetkezeti ügy mellett egyébként is elkötelezett szerzői és szerkesztői gárdát A folyóirat (a hazai eklektikus helyzetben) hiteles, a szövetkezeti ügyet elvi alapon, sokak érdekét szolgálva töltötte be küldetését. Eszmei közösségben együtt tartotta a szövetkezés elméletével és gyakorlatával foglalkozó megfogyatkozott, a szövetkezetekhez különféle diszciplínák irányából közeledő szakember csoportot.

A folyóirat mindvégig a keresett orgánumok közé tartozott, s a helyzet ma sem változott. A gyakoribb megjelenést, illetve a példányszám növelését, csak úgy, mint a honorárium fizetésének lehetőségét azonban mindeddig anyagi okok fékezték. Ezzel együtt a folyóirat kezdetétől mindmáig térítésmentesen került az érdeklődő közönséghez, oktatási, társadalmi és állami intézményekhez, s elég széles körben az országos és megyei, illetve az intézményi könyvtárakhoz. A folyóirat az általa közölt ismertekkel bekopogott a szakemberek dolgozó szobáiba, az érdeklődő szövetkezők otthonába. Ez a törvényi kertek között önként vállalt közhasznúsági követelmények részeként történt.

Úgy véljük, hogy az országban egyedül álló szövetkezeti tudományos tájékoztató folyóirat (minden nehézség ellenére) az elmúlt három évtizedben betöltötte szerepét. Az Alapítványban és az Intézetben erős a késztetés az eddigiek folytatására.

A 2010-ben történt kormányváltást követően az alábbi négy lapszám jelent meg:

A "Szövetkezés" tudományos és tájékoztató folyóirat 30 éves jubileumi száma
(2010/1-2. sz.), valamint

Kihívások és válaszok a hazai szövetkezeti rendszerben. Kutatási háttéranyag a szövetkezeti jogalkotáshoz c. tanulmány ("Szövetkezés" 2011. évi külön  kiadása)

"A szabályozás és az alapelvek változása, együtthatásuk a szövetkezés mindennapi gyakorlatában"
("Szövetkezés" - 2012/1-2 sz)

"Szövetkezés" 2013/1-2 lapszáma: KORREKCIÓ ÉS FORDULAT a szövetkezeti jogrendszerben

 

Teljes terjedelemben mind négy az ÁTEMELT TARTALMAK menüpontban található.


« Vissza a főoldalra