Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Kapcsolatok

 

a.) A rendszerváltást követő évtizedben az Intézet tudományos kapcsolatokat épített ki az SZNSZ genfi központjával, a FAO római központjával és genfi részlegével, az OECD párizsi központjával, a Nemzetközi Munkaügyi szervezet genfi központjának szövetkezeti osztályával, az EU megfelelő szervezeteivel, több nyugat és kelet európai, valamint amerikai társintézményekkel. Ebben a munkában az Intézet külső munkatársakra, a felsőfokú oktatási intézményekben, a társintézményekben, valamint az állami szerveknél és az országos szövetkezeti szövetségeknél tevékenykedő, szövetkezeti kérdésekkel foglalkozó oktatókra, kutatókra, illetve szakértőkre is számíthatott.

Időközben a korábbi folyamat megtorpant, a belső kutatói állomány töredékére zsugorodott A munka anyagi, ennek következtében szellemi bázisa elapadt A kutatás tehát szerény belső háttérre, s szélesedő külső anyagi forrásokra és piaci jellegű közreműködésre alapult. A kutatás iránti igény, vagyis a megválaszolandó elméleti és gyakorlati kérdések viszont erőteljesen megnőttek. Az okok a minden szegmensében változó társadalomban és gazdaságban gyökereztek Az Intézet munkatársait számos estben kérték fel kutatói közreműködésre hazai és nemzetközi szervezetek egyaránt. Így többek között a Világbank, a FAO, az Európai Unió Phare programja és a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége.

b.) Mára a nemzetközi kapcsolatok jórészt elapadtak.. Szerepet játszott ebben a hazai és a nemzetközi anyagi források beszűkülése, a globalizáció erőteljes nyomása, a nagytőke következetes szövetkezet ellenessége, stb. Mindez hazai viszonylatban is "leképeződött." Nincs lényeges változás azt követően sem, hogy az ENSZ, az EU, az ILO, a FAO, valamint az SZNSZ a maga dokumentumaiban a szövetkezetek támogatására hívta fel a nemzeti kormányokat. Az új körülményeknek megfelelő hazai kapcsolatok kiépültek és működnek. A korábbi lehetőségek azonban megszűntek. A pozitív irányú változás nem az Intézetben, hanem a szélesebb körű feltétel-rendszerben kódolt. Közvetlenül és közvetetten a politikában, a társadalomban, a gazdaságban, a szövetkezők szűkebb és tágabb körében bontakoznak ki a fékek és a dinamizáló hatások. Ezeknek a folyamatoknak lehet serkentője, bírálója (elemzéseivel, figyelemfelkeltéssel, javaslatokkal) a szövetkezeti kutatás, maga az Intézet.

E munkában az Alapítvány és az Intézet prímér kapcsolata elsősorban az országos szövetkezeti szövetségekkel épült ki, illetve működik. Az országos szövetkezeti föderáció, valamint a tizenegy szövetkezeti szövetség, vagyis:
az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT); az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ); Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ); a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ); a Magyar Iparszövetség (OKISZ); a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/ Szövetkezetek Együttműködése (HANGYA); a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Szövetsége (Diák-Ész); a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ); az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ); a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZOSZÖV); a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ) sorolható az említett körbe.

A tapasztalatok arra utalnak, hogy az egyes területeken történő fejleményekkel kapcsolatban megfogalmazott tudományos válaszok eddig nem érték el az érdekeltek ingerküszöbét, mivel az esetek többségében a mindennapi elemi kihívások mutatkoznak sorsdöntőnek a szövetkezni akarók, illetve a működő szövetkezetek életében. Ma ennek figyelembevételével ítélhető meg reálisan a szövetkezeti érdekképviseletek és az Intézet közötti kapcsolat állapota. Most még csak remélhető az, hogy egykoron a gyakorlat kopogtatni fog a "tudomány ablakán", megfogalmazza igényeit, s befogadja a tudományos műhelyek jelzéseit.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, illetve az Intézet aktivitása számos területen találkozik. Ilyen többek között a vidékfejlesztés, illetve a szövetkezés kérdésköre. A vonatkozó kutatások eredményeinek átadása, konzultációk, folyóiratok kicserélése kölcsönös haszonnal járhat.

A szövetkezetek szabályozásában illetékes állami szervekkel: a közigazgatási és igazságügyi, a vidékfejlesztési, a nemzetgazdasági tárca, valamint a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma illetékes részlegeivel a mezőgazdasági-, a kereskedelmi-, a lakás- az ipari, a szolgáltató-, a hitelszövetkezetekkel, az oktatási, az egészségügyi és a szociális szövetkezetekkel, a mikro-szövetkezetekkel kapcsolatos kutatási, ismeretterjesztő munka a kölcsönösségen alapul, s a szövetkezeti ügy, mint fontos társadalmi, gazdasági kérdés talaján bontakozik ki. A közös munkálkodás társadalmi, gazdasági érdeken alapuló előnyöket ígér. A jelenlegi új helyzetben a kapcsolat új alapokra helyezése indokolt.

A felsőfokú oktatási intézmények közül: a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar; a Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar; .a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar; a Károly Róbert Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar; a Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Kar; a Pécsi Tudomány Egyetem Közgazdaságtudományi Kar; a Szegedi Tudományegyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar; a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szövetkezeti-oktatás orientált intézeteivel, tanszékeivel kínálkozik lehetőség a kapcsolat fenntartására, illetve létesítésére. Információcsere, konzultáció kiadvány megküldése, esetenként oktatásban való részvétel, szerzői közreműködés és szakdolgozatok, tudományos munkák előkészítésének támogatása állhat a közös munka középpontjában.


« Vissza a főoldalra