Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Könyvtár

 

A könyvtár 1958-ban alakult, kb. 3 ezer kötettel. Ebben az időben közvetlen felügyeletét a SZÖVOSZ Oktatási Osztálya látta el, majd különböző átszervezések, névváltozások után 1965-től az Intézet elődje: a Szövetkezeti Kutatási és Dokumentációs Iroda, 1968-tól az Intézet könyvtáraként, országos nyilvános szakkönyvtárként működött, státusa, feladatköre ma is ez. A könyvtár állománya 1988-ban 20 ezer kötet. Évente 250 kurens periódika érkezett a könyvtárba, ebből 140 magyarnyelvű, 110 pedig külföldi folyóirat. A könyvállomány és a dokumentáció darabszáma jelenleg közel 23 ezer. A növekedést az OTSZ pénzügyi támogatása nyomán történt beszerzések, az ÁFEOSZ, a MOSZ, az OSZT és számos magán személy nagy számú könyv- és dokumentum adománya, valamint szerényebb saját vásárlás és gyűjtés alapozta meg. Ezen túl a szövetkezeti életről tudósító, a szövetkezetek múltját megörökítő komplett, különféle újság sorozatokkal is rendelkezik a könyvtár. . Az Intézet európai mércével mérve is egyedül álló szakmai könyvtárral és dokumentációs tárral rendelkezik.

A könyvek mintegy fele számítógépen válogatható: szerző-, cím-, címrészlet, témakör-, és ország szerint. Másik része hagyományos katalógus rendszerben, az előbbi megosztásban érhető el. A jelentős bővülés következtében a könyvek és dokumentumok egy hányada még nem került számítógépes-, illetve katalogizál rendszerbe felvéve.

a.) A múlt (1958-1989)

A szövetkezetek elméleti és gyakorlati feladatainak megoldását segíti az Intézet. Alapító okmánya értelmében a szövetkezeti mozgalom egészére, ezen belül az országos szövetkezeti szövetségek érdekképviseletébe tartozó szövetkezetekre kiterjedő hazai és nemzetközi szövetkezetpolitikai, illetve elméleti, közgazdasági, szociológiai, jogi és történeti kutatásokat végezett. Vizsgálataival elősegítette a szövetkezetek társadalmi és gazdasági szerepének, valamint a szövetkezeti tulajdobból eredő sajátosságainak a feltárását. Ezt a feladatot volt hívatott segíteni az Intézet által fenntartott könyvtár és dokumentációs csoport. Ez a szolgáltatás az igényeknek megfelelő körben és módon folytatódik mindmáig.

A könyvtár gyűjtőköre a magyar és külföldi szövetkezeti irodalomra, valamint a szövetkezetek tevékenységi ágazataihoz kapcsolódó tudományágak fontosabb munkáira, a társadalomtudomány, ezen belül a gazdaságpolitika, a közgazdaságtan, az agrárpolitika, agrárökonómia, a szociológia (szövetkezetszociológia, faluszociológia), valamint a vezetés körébe tartozó szakirodalomra terjedt ki. A szövetkezeti gyűjtőkör magába foglalta a mezőgazdasági szövetkezetek (termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, szakcsoportok), a fogyasztási, a beszerző és értékesítő szövetkezetek, az ipari szövetkezetek, a hitel-, a takarék. és a lakásszövetkezetek, valamint az e kategóriába nem sorolható szövetkezetek irodalmát. Megtalálhatók voltak a könyvtárban az alapvető politikai művek is. A hazai szövetkezeti irodalom gyűjtésében a könyvtár teljességre törekedett. A külföldi szakirodalom szélesebb körben történő gyűjtésének anyagi akadályai is mutatkoztak, de a jó csere kapcsolatok enyhítették ezeket a gondokat.

A könyvtár két kiadványt jelentetett meg 1972-ől rendszeresen, évente négy alkalommal. Új beszerzések és folyóiratcikkek címmel ismertetetést adott ki új szerzeményeiről, valamint a gyűjtők körébe tartozó magyar és külföldi folyóiratok fontosabb cikkeiről. Ugyancsak évente négyszer tájékoztatta más országok szövetkezeti könyvtárait új szerzeményeiről. A kutatók számára az új beszerzésekről és folyóiratokról hetente gyors lista készült. 1980-tól évente két alkalommal megjelenő szövetkezeti tudományos tájékoztató folyóirat magyar és külföldi szemlevonalát, valamint a folyóiratban megjelenő bibliográfiát szintén a könyvtárban szerkesztették. Nem volt új keletű a dokumentációs tevékenység sem, ez 1961 óta állandó, folyamatos feladat volt, amely elsősorban az Intézet kutatóinak igényeit elégítette ki, de figyelembe vette a külső elvárásokat is és ha erre mód volt, ki is elégítették azokat.

Az Intézet könyvtára nyilvános szakkönyvtár volt, és az Intézet kutatóin, dolgozóin kívül más kutatóknak is rendelkezésére állt. Szolgáltatásait a hazánkban tanuló külföldi diákok és ösztöndíjasok is igénybe vették. Kapcsolatot tartott 19 más hazai szakkönyvtárral és a megyei könyvtárakkal is. A könyvtár vidékre is kölcsönzött, a kért kiadványokat postán küldte meg. A könyvtárközi kölcsönzésekkel igyekezett más könyvtárak munkáját is segíteni.

A külföldi szövetkezeti irodalom figyelését, nagymértékben elősegítette az a tény, hogy az Intézet könyvtára 1971 óta vett részt az SZNSZ keretében működő szövetkezeti könyvtárosok és dokumentátorok csoportjának munkájában. A magyar szövetkezeti könyvtár évente négy alkalommal tájékoztatta a munkacsoport tagkönyvtárait új beszerzéseiről angol címfordítást is közölve. 1988-ban 56 országban működött szövetkezeti könyvtár, számuk 144. Az Intézet 42 külföldi könyvtárral tartott fenn cserekapcsolatot, közülük öt működött szocialista országokban.

b.) A közelmúlt és a jelen (1990 - )

A rendszerváltást követően a hazai szövetkezés világában külső bomlasztás, belső elbizonytalanodás következett be. Az Intézet korábbi anyagi támogatása megszűnt, önfenntartóvá vált, személyi állománya leépült, a nemzetközi kapcsolatok szétzilálódtak Gyengült a szövetkezeti ismeretek iránti kereslet. E súlyos változások ellenére a könyvtár aktivitása is jelentősen csökkent, könyv és dokumentációs állomány azonban alapvetően nem sérült Az állomány egy része viszont erősen elhasználódott, a könyvkötészet elodázhatatlan feladattá vált, ennek anyagi forrása viszont hiányzik. A könyvanyag egy részére számítógépes nyilvántartást (kölcsönzést) alakított ki az Intézet.

Az elmúlt időszakban folyamatos volt a könyvtári szolgáltatás, a könyvek kölcsönzése és a dokumentációk cseréje. Teljesítettük az oktatási intézmények, a kutatók, az oktatók, valamint a tudományos minősítésre készülők, a tanuló ifjúság, s valamennyi érdeklődő támasztotta reális igényeket. Rendszeresen lehetőséget nyújtottunk a konzultációkra, a témaanyagoknak megfelelő tematikus csomagokat adtunk, tématerveket, koncepciókat, javaslatokat véleményeztünk. Az effajta közhasznú munkálkodás alapvető feladataink közé tartozott, hiszen a jelzett szolgáltatásokra (a szakmai könyvtára és dokumentációs gyűjteménye okán) a hazai viszonyok között csak az Intézet képes. Ezzel együtt itt van meg az a szellemi feltétel is, aminek következtében a papíralapú differenciált információs forrást integrálni, s az ez irányú igényeket kiszolgálni képes a könyvtár. Rendszerszerű működését azonban gyengítette a főállású könyvtársi státus megszüntetése. Ez a munka az általános feladatok részévé vált.

Az utóbbi évtizedben ezt a szolgáltatást a mostoha szövetkezeti ügy hangsúlyosabbá tette: akik felemelték szavukat a tendenciózusos rombolás ellen, akik megújulásban, nyitásban gondolkodtak, szellemi (tudományos) muníciót, akár a polgári szövetkezés, akár az állami túlterjeszkedését illetően, innen merítettek. A könyvtár részben több, mint száz éves könyvállománya és dokumentációs anyaga, valamint (politikai és egyéb okok miatt ki nem adott) igen terjedelmes kéziratanyag megfelelő forrás volt, s ma is az a szövetkezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó "sok arcú" és törekvésű érdeklődőknek. A törzsállományukat a szövetkezéssel foglalkozó kutatók, oktatók, érdekvédők, esetenként gyakorlati szakemberek, az állami szervek képviselői adják. A szövetkezésben tartósan kialakult kedvezőtlen helyzet, az önszerveződésben, a szolidaritásban, a pozitív diszkrimináció alkalmazásában meglévő tartalékok kiaknázása arra ösztönzi az Intézetet, hogy mindazt, amit e téren elkezdett és végezett, a jövőben is folytatja.


« Vissza a főoldalra