Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Közlemények

 

"Az ÁFÉSZ-EKTŐL A CCOOP RENDSZERIG a hazai szövetkezés keretei között"
c könyvről

Bartus Pál által jegyzett gyűjteményes kötet 2007-ben jelent meg, mint általában a különféle írásművek többsége, tartalmilag egységes egészet alkot, formálisan azonban három részre tagolódik: egyik az alapozás, vagyis a kiindulás; másik a különféle szellemi produkciók célirányosan szerkesztett összessége; harmadik a záró rész, amely jellegénél fogva szintézis és jövőorientálás.

1. Az origó (a kiindulási pont) a fogyasztási szövetkezetek és szervezeteik, egész intézmény-rendszerük állapotát mutatja be a fordulat éveiben (1989-90). Helyén való az is, ha e monografikus részt talapzatnak is tekintjük, hiszen erre épül a szerző minden megnyilvánulása, jövő látása, víziói innét veszik kezdetüket. Támogatja a szerzőt, úgyszintén az olvasót abban, hogy viszonyítást tehessen, noha erre (be kell vallanom) a könyvben tételesen csak ritkán kerül sor, mégis, a kiindulási pont (az alap) önmagában, a közelebbi, s a távolabbi jövő szempontjából, a szerzői gondolatok és cselekvések hátterében áll, illetve az elkövetkező időszakban mércéül szolgál. Ez a blokk azonban formálisan minden más résztől elkülönül. Látszólag csak "úgy van magában", miközben a fentebb vázolt szerepet betölti és ezzel megkerülhetetlenül beintegrálódik a könyvbe: előjátékossá válik.

2. A törzsrész a könyv fő vonulata, 56 produkció alkotja. Közöttük értékalapú különbséget nem lenne célszerű tenni. Egyes jellemzőik szerint a különféle közlések azonban másságot mutatnak, illetve jelleg-csoportot képeznek. Ilyenek:

a.) a publicisztikák (11), elsősorban átfogó problematikákkal, hazai és nemzetközi vonatkozásokkal, egy-egy (leginkább a fogyasztási) szövetkezeti ágazattal, vagy a magyar szövetkezeti mozgalom egészével foglalkoznak, jellemzőjük a helyzetértékelés és program-ihletés, a könyv alapvető forrásai ezek a produkciók, első közlésben szakmai orgánumokban jelentek meg;

b.) a beszédek (29), különféle alkalmakkor, elsősorban a nemzetközi tanácskozásokon, kongresszusokon, nemzetközi szövetkezeti napokon, jubileumi emléküléseken, a szövetkezeti ágazatok föderatív szervezetének fórumain, az ágazati szövetségek és testületek ülésein hangzottak el, jellegükben eltérnek a publicisztikai írásoktól, tartalmukban azonban erősítik azokat, időközben közlésre kerültek, vagy dokumentumokban lelhetők fel;

c.) nyilatkozatok (3), adott alkalomhoz (új év), vagy kiemelkedő eseményhez ( kongresszus, jubileum) kapcsolódnak, elsősorban nem szakmai körökhöz, inkább szélesebb közönséghez szólnak, tartalmukban vélekedések és orientálások, a sajtóban láttak napvilágot;

d.) interjúk (25), sajátos kört alkotnak, terjedelmüknél fogva közöttük jelentősek a különbségek, általános jellemzőik ugyanakkor a karakterisztikus arculat, az aktualitás, az üzenet, egyesek az akkori mának, mások (a közölt gondolat okán) a jövőnek szólnak, sokakat mozgósítanak, program jelleget is öltenek, különféle szakmai és közéleti lapokban olvashatók;

A gyűjteményes kötetben Bajai Ernő, Banka Csaba, Cseh János, Dékány Sándor, Dézsi Zoltán, Farkas József, Fekete József, Gedei Gábor, Máté Richárd, Meichl Zoltán, Nagy Katalin, Révész János, Szabados Julianna, Takács Zsuzsa, Pál József, Pelsőczy István, Váradi Lajos munkáit válogattam be. A riportokat készítőik jegyzik, ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a megkérdezett gondolata ölt testet a szóban forgó írásokban, ez az alap arra, hogy a könyvbe azok szerepelnek.

e.) dialógus (1) a szerző és a szerkesztő (a szellemi partnerség keretei között) folytatott eszmecseréje, nézeteik kicserélésére, tapasztalataik megosztására irányul, az effajta párbeszéd ma kevésbé gyakorolt, oka (egyes kérdésekben) a gondolat börtönébe való zárkózás, a szembesüléstől való tartózkodás, a produkció első közlésére e könyv ad keretet.

3. A záró rész, az összegzés, a következtetések levonása, a prognosztizálás (a jövőbe tekintés) valósul meg keretei között. A könyv nélküle nem lenne teljes. A differenciált, sokszor a „töredezett kép” ebben a részben ötvöződik össze, s a maga határain belül egésszé formálódik. Innét visszatekintve: a törzsrészben közölt egyes produkciók valójában előfutárok, az összegzés pedig a részek koncentrált halmaza, amely jellegénél fogva nagy mozgásszabadságot mutat, leginkább jelent minősít, de jövőt is vizionál. A záró rész így teljesíti ki (a könyvben) a gondolati egységet, tetőt von az alapok és a felhúzott falak fölé.

4. Az elmúlt közel húsz év (szerzői) terméséből válogattam, szerkesztési megfontolások miatt számos produkciótól eltekintettem. Az eredetiség megőrzését alapvető szerkesztési elvnek tekintettem, ezért nem küszöbölhettem ki azt, hogy egyes írások viszonyában esetenként ne forduljon elő (némely témában) gondolati azonosság. Ezek a produkciók ugyanis különféle körülmények között, különféle időben és szituációkban születtek, tehát a maguk nemében más írásoktól nem függtek, „kényszerházasság” nem kötötte azokat, e kötetben viszont ez elő állt, s így az érintett produkcióknak, a csorbítatlanság okán egymást tűrniük kell, az olvasó megértését kérem.

A szerző a hazai szövetkezeti mozgalomban rendszer-építő szerepet vállalt. Akár a gyakorlatból, akár a gyűjteményes kötetből szerezi az olvasó élményeit, erősödhet benne az a meggyőződés, hogy a szövetkezés és a szerző neve az újkori történésekben összekapcsolódott, ebben közre játszott szakmai filozófiája, amely szerint „a profi üzletembert nem a részsiker, az alkalmi kudarc, hanem a küzdelem végeredménye érdekli”. Sok küzdelem és végeredmény várat még magára! Tenni kell érte, hogy minél többen ismerjék fel igazi érdekeiket és fejezzék ki akaratukat.

Budapest, 2007. május hó

Dr. Fekete József sk.
szerkesztő


« Vissza a Közleményekhez