Szövetkezeti Kutató Intézet

 

Kutatás

 

A kutatás, a kutatás-szervezés és a kutatási eredmények közzététele, a gyakorlatot közvetlenül támogató szakértői munka az Intézet megalakulásától, annak keretei között szerves egységet alkotott. Jelenleg is munkál az effajta egységben való gondolkodás és cselekvés. Az e vonatkozású tevékenység koordinálása hagyományokra és gazdag tapasztalatokra támaszkodik. Az idők és a körülmények változásával a jórészt saját kutatókra alapozott széleskörű kutatási profil és vállalkozás jelentősen zsugorodott, s piaci alapon, döntően külső kutatók kapcsolódtak be a munkába. A változás mögött az anyagi források megcsappanása, részben az igények (kutatási megrendelések) visszaszorulása áll. Ezzel együtt az Intézet 43 éven át a magyar szövetkezeti mozgalom elméleti központja maradt nemcsak azért mert biztosította a szövetkezeti kutatás folyamatosságát, hanem azért is mert soha sem volt, s ma sincs a hazai terepen versenytársa (alternatívája).

A kutató munka múltja és jelene

Az újabb kori kutató munka volumenét és eredményét jelzi az, hogy több, mint 100, különféle tudományos produkció került tető alá, s jelent meg az elmúlt 20 évben. Közülük a fontosabbak:

a.) Belső szellemi és anyagi erőre alapozva vizsgálásra került: a mezőgazdasági átalakulás tulajdonosi (használói) pozícióba kerülő réteg összetételének területi sajátosságai; a szövetkezeti marketing szervezetek modelljei és működési elvei; a szövetkezés gazdasági lényege és társadalmi hatásai; a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom főbb tanulságai (Hollandia és Dánia példáján); a szövetkezeteknek a gazdasági rendszerben való elhelyezkedése; a mezőgazdasági kistermelők helyzetének területi sajátosságai, szövetkezési hajlandósága; a privatizáció lehetősége (a szövetkezeti szektorban); a szövetkezetek gazdasági természete; a mezőgazdasági szövetkezetek szerepe és lehetőségei (Magyarországon); az ágazati szövetkezeti szervezetek (az Európai Unión belül). A kutatási eredmények tanulmányok, tájékoztatók és szakmai publikációk formájában hasznosultak.

b.) Alapvetően az OTKA és az OKTK, a PHARE és más szervezetek támogatásával készült tanulmányok elsősorban időszerű társadalmi, gazdasági és szövetkezeti igények kielégítését szolgálták. A kutatási témakörök ezt önmagukban is jelezték. Napirendre kerültek: a szövetkezetek gazdasági sajátosságai és piaci stratégiája; a szövetkezeti tulajdon szerkezete piacgazdaságokban; a szövetkezetek szerepe a modern társadalomban; a szövetkezés gazdasági lényege és társadalmi hatásai; a fogyasztási szövetkezetek története és modernizációja Magyarországon; a szövetkezeti marketing szervezetek szerepe és működési elvei; a mezőgazdasági átalakulás során tulajdonosi (használói) pozícióba kerülő réteg összetételének jellegzetességei; a mezőgazdasági kistermelők helyzetének területi sajátosságai, szövetkezési hajlandósága; privatizáció a szövetkezeti szektorban c. kutatási témák.. Kidolgozásukkal és közreadásukkal az Intézet sok irányban tett kezdeményezéseket.

c.) A "90"-es évtizedet követően (a szövetkezeteket körülvevő társadalmi, gazdasági környezetben) a kutatással, a kutatás-szervezéssel, a hazai kutatás összefogásával kapcsolatban új igények és követelmények formálódtak ki. Időszerű követelménnyé vált, hogy a tudomány-szervezés és a tudományos kutatás, az intézményi és a szövetkezeti kapcsolatépítés, illetve együttműködés hatékonyabban segítse elő a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti ágazatok gyakorlati törekvéseit; orientálja a szövetkezéssel kapcsolatos társadalmi szemléletet; támogassa a szövetkezeti eszme és ismeret terjesztését; ösztönözze az érdekelteket a gyakorlatot jobbító publikációk, más tudományos produkciók ilyen irányú eredményeik hasznosítására.

Ez időszakban a kutató munkában középpontba került: az üzletrész-problematika; a szövetkezeti metamorfózis hazai változatai; a szövetkezetek gazdasági természete és a szövetkezeti elvek; Magyarország a szociális szektor felé; agrár modernizáció – agrárorientáció, a szövetkezetek a gazdasági rendszerben; a szövetkezeti tőke finanszírozásának közgazdasági kérdései; egy lehetséges mezőgazdasági fejlesztési stratégia; a mezőgazdasági szövetkezetek formaváltozásai; a munkaszövetkezetek a piacgazdasági rendszerekben; Magyarország EU csatlakozásának előkészítése a szövetkezeti szektorban; a szövetkezetek egységes ágazati jogi szabályozásának feladatai c. kutatási projekt. Az Intézet külső kutatók bevonásával, jelentős erőfeszítések árán megfelelő színvonalon dolgozta fel az említett témákat, s bocsátotta rendelkezésre a kutatási eredményeket.

d.) Az Intézet körül (piaci alapú kutatás és finanszírozás keretében) a szövetkezés, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a munkaerő-gazdálkodás, a jogalkotás, stb. elméletével és gyakorlatával foglalkozó laza szervezésű csoport formálódott ki. Számos kérdéskörben foglalkozott a vidékfejlesztés, benne a szövetkezés időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Közülük a tulajdon, a működés, a struktúra, a kapcsolati rend, a szabályozás, az EU-kapcsolatok, valamint a fogalkotatás problematikája állt a kutatások középpontjában. A kutatások az integráció kérdéskörében összpontosultak. Több érvanyag szólt amellett, hogy a piac szabályai és a pozitív diszkrimináció a vidék, a szövetkezés indokolt területein, illetve az egyes szövetkezeti formák tekintetében az állam részéről újragondolást igényelnek.

Ezekkel összefüggésben készült el a középtávra szóló kutatási terv az alábbi átfogó kérdésekben: 1. a hazai szövetkezetek átalakulása, a folyamat mérlege és a jövőkép; 2. a szövetkezetek szövetkezése, avagy a kínálkozó integráció; 3. a szövetkezetek tagságának és demográfiai, szociológiai összetételének alakulása a rendszerváltást követő időszakban; 4. a szövetkezeti üzletrész, mint jogi, gazdasági "csodabogár;" 5. a szövetkezés elmélete, hazai és nemzetközi gyakorlata a tanuló ifjúság számára; 6. középtávú szövetkezetpolitika és a hozzá kapcsolódó időszerű feladatok

A kutatási terv alapján összehangolt munka bontakozott ki. Az ezredfordulót követő évtizedben átfogó kutatások indultak, s fejeződtek be. Az eredményeket valamennyi témában összegezésre és publikálásra kerültek, ezek:

1. a magántulajdonosok társas-vállalkozásán alapuló szövetkezeti átalakulások, a szövetkezeti modellek, és társasági szerveződések, együttműködési formációk kialakulása, rendszerré fejődésük ; 2. az EU-komform magyar agrárstruktúra, illetve vidékfejlesztés stratégiájába való beillesztés; 3. az általános és értékesítő szövetkezetek, illetve közös szervezeteik átalakulása, irányítási rendszerük, tagsági, alkalmazotti csoportjaik változása, tulajdonosi, munkaügyi kapcsolataik átformálódása (a globalizáció hatásainak tükrében) az elmúlt évtizedben hazánkban; 4. az ezredforduló fogyasztási szövetkezete; 5. szövetkezetfejlesztés az ezredforduló éveiben hazánkban; 6. a szövetkezés elméletének és gyakorlatának néhány kérdése; 7. a hazai szövetkezeti kereskedelem történetének és fejlődésének periódusai; 8. párbeszéd és fórum a szövetkezők világában; 9. az áfészek átalakulása és integrált rendszerré szerveződésük az elmúlt évtizedben; 10. az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" (2007-2013) és a szövetkezetek; 11. az áfészek és érdekeltségeik változásának mérlege az elmúlt évtizedben (1990-2000 között); 12. a szociális szövetkezetek ismérvei, elterjesztésük támogatása a hazai társadalmi és gazdasági viszonyok között; 13. a szövetkezetpolitika megújítása hazánkban; 14. új programok és válaszok a coop-rendszerben. 15. nyitás a szövetkezeti tömegek felé; 16. a szövetkezeti forma rehabilitálása, megújítása az állami programokban; 17. remények és lehetőségek a hazai szövetkezésben; 18. a áfészektől a coop rendszerig a hazai szövetkezés keretei között ; 19 idea és valóság a szövetkezésben; 20. a szövetkezetek jogi szabályozása a rendszerváltástól napjainkig; 21. a szövetkezetek szabályozása a rendszerváltás utáni Magyarországon; 22. a hazai szövetkezeti jog három korszaka.

Bírálatok és koncepciók

Az üzletrész ügyben és a szövetkezeti törvénykezések kérdéskörében számos tanulmány készült. Éveken át végzett elemzések, kezdeményezések csak csekély részben kerültek elfogadásra, a figyelmen kívül hagyás, az elutasítás jellemzőnek bizonyult. Az üzletrész-ügyben alkotmányossági aggályokat összegző állásfoglalás történt. Az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvényt megsemmisítette. A tudományos minősítés egyes fázisaiba is bekapcsolódott az Intézet. A magyar agrárhitelezés integrált rendszerének történetéről és perspektívájáról (Miskolci Egyetem), valamint a kérdések és válaszok az új szövetkezeti modellről, a klaszter szövetkezetről (Pécsi Tudományegyetem) készült PhD értekezés, illetőleg a szövetkezeti tagok vagyoni közreműködése (AKI) c tanulmány munkahelyi vitájában, illetve opponálásában az Intézet képviselője bekapcsolódott.

A Phare-, és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program, illetve a Széchenyi terv keretében elkészült pályázati koncepciók:

1. a fogyasztói érdekek védelmének erősítése a törpefalvas települések lakóinak körében a fogyasztási szövetkezetek és integrációik, illetve szövetségeik keretei között; 2. a kistermelők, családi gazdaságok, szövetkezetek és társaságok, intézmények, szakirányító szervek együttműködésének nemzeti stratégiája az EU közösségén belül; 3. félévszázad a magyar szövetkezet-kutatás dokumentumainak tükrében; 4. az ellenzéki reform alapállású szövetkezeti kutatások 1945-1990 közötti események összefüggése; 5. az agrárium szereplőinek integrációja az EU követelményeinek tükrében; 6. a gazdasági struktúra átalakulása és a községek differenciálódása az elmúlt tíz évben; 7. a gazdasági struktúra átalakulásának hatásai a községek differenciálódásában hazánkban 1990-2000 között; 8. a hazai mikro-(családi, baráti társaságok alakította) szövetkezetek szerepe a foglalkoztatásban és a civil szférában c. pályázati projekt. Benyújtásuk már azokban az években történt, amikor a szövetkezetek legitimációja megkérdőjeleződött, velük együtt a vidék is leértékelődött.

A pályázatok "időszerűtlennek" bizonyultak, a különböző alapokat kezelő szerveztek a kezdeményezéstől elzárkóztak. A projektek ma is aktuálisak, a helyzet lényegesen nem változott, a vázolt témák kutatása azonban időszerű maradt.

Tudományos ülések

Három tudományos ülés megtartására valósult meg. Közülük kettő személyhez kötődött. Ihring Károly tudományos munkásságának, Dr. Szilágyi László, a Hangya volt vezérigazgató helyettese (születésének 100. évfordulója alkalmából) életútja eredményeinek méltatása céljából került sor tudományos ülés megtartására. A harmadik ülés témaköre volt: "Új kihívások és Új válaszok a coop-rendszerben. Jellegének megfelelően mind három ülés az ügyhöz méltónak és hasznosnak bizonyult. Kimagasló volt a részvétel és az aktivitás, az ülések anyagai közzétételre kerültek.

Szakértői munka

A tudományos munka gyakorlati megjelenése fejeződött ki az Intézetben megvalósult szakértői munka kibontakozásában. Ezt részint a belső munkatársak, részint a szövetkezeti ügy mellett elkötelezett tudósok, oktatók, szövetkezetpolitikai és jogi szakérték végezték. Arra irányultak, hogy a kedvezőtlen körülmények és ellenérdekek dacára is javulhasson esélye a szövetkezeti forma vonzásának és erősödésének. A normatív védekezés érdekében, a spekuláció ellen a pozitív diszkrimináció intézményesítésére kezdeményezés történt. A szövetkezeti alapok képzésének serkentése; a szövetkezet versenyképessége támogatása, az ágazati együttműködés ösztönzése, a foglalkoztatás, a szövetkezetek közötti integráció aktiválása; a másodlagos szövetkezeti formák létrehozása (szövetkezetek szövetkezése) az Intézetben állandóan napirenden volt.

A vonatkozó szellemi és szervezeti erőfeszítések hatásfoka azonban közel sem bizonyult elégségesnek. Oka ennek az igen differenciált fogadókészség, az eltorzult érdekviszonyok és a szövetkezéssel kapcsolatos nagyarányú bizalomvesztés. A vázolt törekvések tehát igen korlátozott mértékben érték el az érdekeltek ingerküszöbét. Ennek ellenére a szövetkezeti információk, a különféle jellegű tájékoztatók, elemzések, tanulmányok iránt érdeklődés is mutatkozott. Ebbe a helyzetbe illeszthető az Intézet e vonatkozású közhasznú tevékenységének megítélése.

Az Intézet a maga lehetőségei és szabott keretei között mindvégig azt képviselte:, hogy az állam: kedvezményekkel, támogatásokkal fejezzen ki a szövetkezetek irányába pozitív megkülönböztetést; a hátrányos helyzetben lévők, munkát keresők, kis egzisztenciák, egyedül érvényesülni nem képes csoportok mögött áll; az összefogástól, az erőegyesítésétől, a kistőkék összeadásától egyéni és társadalmi boldogulást remélők erőfeszítéseit és vágyait nemcsak elismeri, hanem mögöttük rokonszenvvel áll, s vállalkozásaik megerősítéséért, tartóssá válásáért tesz is a maga keretei között. A fogadtatás, s főleg a szövetkezés sanyarú helyzete arra utal, hogy a kezdeményezések, amelyek részesei voltak sok avatott és érdekelt szervezet küzdelmének, csak kevés sikerrel jártak.

Az Intézetben folyó kutatás, kutatásszervezés, a szakértői tevékenység arra irányul, hogy: a szövetkezeti forma vonzásának erősítése (különösen a kezdő vállalkozók esetében); a pozitív diszkrímináció intézményesítése (elsősorban a társadalmi célok körében); a szövetkezeti forma tartósságának támogatása (normatív védekezés a spekuláció ellen); a szövetkezeti alapok képzésének serkentése (a stabilitást szolgáló források elkülönítése); a szövetkezet versenyképességének erősítése (helyzetbe hozás, esélyteremtés); az ágazati együttműködés ösztönzése (termelés, értékesítés, finanszírozás); az integráció (a pályaív végpontjainak összekötése); másodlagos szövetkezeti formák létrehozása (szövetkezetek szövetkezése); az életérzés motiválása ( társadalmi célok) erőteljesebben és hatékonyabban fejeződön ki az állami szabályozásban, ennek keretei között a összefogásban és az önszerveződésben.

Az Intézetben úgy véljük, hogy a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezetek megújulását, vagy stagnálását három összetevő motiválja: egyik a törvényi szabályozás mikénti állapota, vagyis az állami akarat megjelenülése; másik az önszerveződés, az önirányítás készsége és milyensége, vagyis a helyi akarat és aktivitás kifejeződése, harmadik az előbbi kettő összeadódása, egymást erősítő, vagy romboló gyakorlata. A hazai viszonyok között jelenleg ezek a szövetkezeti rendszer "építő kockái", közülük csak az egyik bizonytalansága, megingása az egész rendszerben S:O:S jeleket sugároz


« Vissza a főoldalra